Státusz: hobbi
Média: digitális
Mióta: 2013 ősz
Téma: Portrék, fantasy rajzok
Hogyan: Autodidakta módon
Szint: haladónak vallom magam
Nyitva: commission, art trade
Általános képfelbontás: A3, 3507x4960, 300dpi, PNG
Általános munka óra/kép: 5-8 óra
Eszközök: SAI rajzolásra, PS utómunkára, Wacom Bamboo Pen CTL-470 (legelső) digitalizáló tábla, Asus laptop, WIN8.1 OS.
Ami inspirál: minden, még egy darab csokis papír is.
Kedvencek: a kínai művészek
Rajzos mappa tartalma: 4563 fájl

Áttekintés: Mindig is szerettem rajzolni, ez nálam már korán elkezdődött, ám az évek során volt több korszakom, olyan időszak is, amikor szinte egyáltalán nem rajzoltam. Tiniként lettem ismét aktív, amikor még mangás irányban mozogtam, de ez nem tartott sokáig. Mielőtt a digitális művészetnek adtam volna át magam, leginkább grafittal dolgoztam, és a munkáim nagy része kimerült a másolt portrékban. 2012-ben jött az áttörés, amikor megkaptam digitális rajztáblámat, akkor kipróbáltam, de a suli miatt egy évig nem is foglalkoztam vele. Utána viszont elindult a megállítatlan lavina.

Jó érzés ránézni a képeimre, mert látom a fejlődést, de még mindig van mit tanulnom. Jelenleg a fantasy téma és a portré műfaja érdekel a legjobban, és per pillanat nem vagyok hajlandó kilépni a komfortzónámból. Szerintem ez egyáltalán nem kötelező, hisz rajtam kívül rengetegen ragadnak meg csak egy témában, amit a legközelebb éreznek magukhoz, és amiben szeretnek alkotni. Fejlődésemet tekintve még hosszú út áll előttem, de minden újabb képpel, ha csak egy apróval is, de egy lépéssel előrébb jutok.

Gyengeségeim közé tartozik a full-body, illetve pár hónapja még a bőr színének a meghatározását is idesoroltam volna, de egyre jobban megy az is, egyre jobban ráérzek, szóval az a pont csak félig tartozik ide.
Erősségeim pedig a tekintetek, és a kellemes színharmónia. ♥

Az évek alatt mindig volt több olyan pont, amikor azt mondtam, hogy na, most haladtam valamit a saját stílusom kialakításával kapcsolatban, de azaz igazság, hogy még mindig formálódik, még mindig keresgélek. De azt hiszem, már látom azt a pislákoló fényt. Ez hobbi ragyogja be a mindennapjaimat, és szeretem az összes sötétoldalával együtt, még ha sokszor fel is idegesítem magam rajtuk. Nem is tudom, mi lenne velem, ha nem rajzolnék.

Szeretnék sokkal aktívabb, többoldalú lenni, pl. anno még folyamat videókat is készítettem néhány rajzról, de azaz igazság, hogy az rengeteg energiával és időráfordítással jár. Azért ezt szeretném rendszeresíteni, ezért is indítottam el egy yt csatornát, hogy kicsit ösztönözzem magam, de igazából még nem igazán tudom, mennyire lesz kedvem hozzá. Ilyen a live streaming is, ami szintén nem idegen a számomra, de még nem igazán tudtam magamat kiélni benne. Majd egy idő után elválik, mennyire illik ez hozzám, most csak csinálgatom.

Különösebben komoly terveim nincsenek a rajzolással kapcsolatban, maximum egy saját illusztrált könyvet/játékot/webcomic-ot szeretnék kiadni, de ez nem olyan igazi cél. Legfőképp az önmegvalósítás miatt csinálom. Mindig boldogsággal tölt el az, ha kapok valami pozitív visszajelzést az emberektől, ez igazán tudja simogatni a lelkemet. Van néhány példaképem, akiket (egyszerre) csodálok (és utálok néha), kedvenceim pedig a kínai művészek. Az ő világuk áll a legközelebb hozzám, ők inspirálnak a legjobban.

A kilétemet és a magánéletemet nem szeretem idekeverni a blogra, és a „civil” Aoleev sem beszél sokat a szenvedéjéről másoknak. Vagyis volt ez így néhány hónapja. Most olyan "szabadúszó-illusztrátor"-féle vagyok, így átváltottam "hobbyist"-ről "professional"-ra, ami még mindig furcsa nekem. Ebből kiindulva nehéz ezt eltitkolni. Nagyon nehezen vettem rá magam, talán több, mintegy évig gondolkoztam ezen. Belekezdtem a commission nevezetű dologba, ami csak annyit tesz, hogy lehet tőlem rendelni képeket, a vevőiköröm egyszerű, hétköznapi emberek. Nem gondoltam volna, hogy sikerem lesz ebben, de a kezdet eléggé jól indult, kicsit nehezen ugye, de jól. Ebből kifolyólag bizakodva tekintek a jövőre. Az biztos, hogy nem ülök a babérjaimon és várom a sült galambot, hanem teszek is ezért. Tulajdonképpen megbántam, hogy nem kezdtem bele ebbe hamarabb, viszont jobban belegondolva, egy évvel ezelőtt nem voltam ott rajz ügyileg, ahol most tartok. Szóval, majd behozom a "lemaradást". Ez most nagyon lefoglal, hogy a hobbim lett a munkám, és mérhetetlen boldogsággal tölt el.

- Aoleev 2017. június

❦